Katalónia után Koszovó? Hashim Thaci keresetlen szavakkal illette a nemzetközi közösséget

    Katalónia után Koszovó? Hashim Thaci keresetlen szavakkal illette a nemzetközi közösséget

    0
    SHARE

    Hashim Thaci koszovói elnök szerint a nemzetközi közösség nem tartotta be szavát, amikor az euroatlanti integráció felgyorsítását, valamint a vízumkényszer eltörlését ígérte Pristinának cserébe azért, ha az felállítja az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróságot – jelentette hétfőn a Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalán.

    A koszovói elnök hozzátette, a nemzetközi közösség azt is megígérte, hogy segíteni fogja Koszovó belépését az UNESCO-ba, illetve nem gördít akadályt a koszovói hadsereg felállítása elé. Ezek közül semmi sem valósult meg – szögezte le Hashim Thaci.

    Az UCK által elkövetett háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság tavaly állt fel, eddig azonban még senki ellen nem kezdődött eljárás.

    A különleges bíróság – főleg a tanúk védelme érdekében – Hollandiában fog működni, és az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején, valamint azt követően – 1998. január 1. és 2000. december 31. között – a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett – feltételezett – háborús bűnöket vizsgálja majd. Az UCK tettei máig vitatottak.

    Hashim Thaci, az UCK akkori elnöke a NATO és az ENSZ erők vezetőivel Pristinában, 1999-ben
    Hashim Thaci, az UCK akkori elnöke a NATO és az ENSZ erők vezetőivel Pristinában, 1999-ben

    Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről, amellyel kapcsolatban Hashim Thaci neve is felmerült.

    A bíróság legsúlyosabb ítélete életfogytig tartó szabadságvesztés lehet. A börtönbüntetés letöltésének helyét a bíróság elnöke választja ki azon országok közül, amelyek felajánlották, hogy befogadják az elítélteket.

    Hashim Thaci az UCK katonáinak gyűrűjében
    Hashim Thaci az UCK katonáinak gyűrűjében

    A koszovói konfliktus idején a becslések szerint mintegy tízezren vesztették életüket, és több mint 1700-an eltűntek.

    A különleges bíróság felállítása heves ellenállásba ütközött Koszovóban, az UCK veteránjai tüntetést szerveztek, és a parlament is csak másodszori próbálkozásra fogadta el a testület felállítását lehetővé tevő alkotmánymódosítást.

    Hashim Thaci hétfőn kijelentette: a heves tiltakozások ellenére országa hajlandó volt felállítani ezt a bíróságot annak érdekében, hogy fenntartsa a jó stratégiai kapcsolatokat az Európai Unióval, a NATO-val és az Egyesült Államokkal, még akkor is, ha egy ilyen testület felállítása nem volt tisztességes a koszovói állampolgárokkal szemben. A koszovói köztársasági elnök már most “történelmi igazságtalanságnak” nevezte az egykori UCK volt tagjai elleni eljárásokat, mindazonáltal hozzátette: a különleges bíróság működésével Koszovó biztosíthatja megmaradását a nemzetközi színtéren.

    Mentor és tanítványa: Tony Blair hatására szállt be Amerika a konfliktusba, és segített az albánoknak. Az egykori brit kormányfőt már-már nemzeti hősként ünnepelték Koszovóban 1999-ben
    Mentor és tanítványa: Tony Blair hatására szállt be Amerika a konfliktusba, és segített az albánoknak. Az egykori brit kormányfőt már-már nemzeti hősként ünnepelték Koszovóban 1999-ben

    Az államfő egy felmérést ismertetett hétfőn, amelyben a háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság megítélését vizsgálták. Megállapították, hogy a koszovói albánok szerint a testület felállítására vonatkozó törvényt csak nemzetközi nyomásra fogadta el a parlament, valamint, hogy a helyi albánok több mint fele hajlandó lenne tüntetni abban az esetben, ha a bíróság vádat emelne az UCK egykori tagjai ellen, míg 65 százalékuk akkor tiltakozna, ha a szerbek azt követelnék a bíróságtól, bizonyítsa be, hogy az UCK terrorszervezet volt.

    (MTI)

    Kritiq-kommentár:

    A koszovói elnök szavainak véleményezéskor azonban figyelembe kéne venni néhány meglehetősen kellemetlen tényt is, nevezetesen azt, hogy az említett UCK időben később alakult paramilitáris egységgé, minthogy a szerbek nekikezdtek volna az általuk olyannyira kedvelt etnikai tisztogatáshoz az albán többségű Koszovó területén. A helyi albánokat joggal tölthette el félelem, hisz az 1998 előtti időkben kézzelfogható közelségből szemlélhették, ahogy a szerbek felégetik egész Balkánt, láthatták Boszniát és a szarajevói ostromot, és – mire rájuk is sor került – tisztában lehettek azzal is, mire képes az arctalan és absztrakt “nemzetközi közösség”. Ez utóbbi kapcsán külön említésre méltó, mint a történetet megkeserítő fűszer, az az érdekesség, hogy abban a Hollandiában állna fel az UCK-t vizsgáló bizottság, amelynek katonái ölbe tett kézzel – egyes vélemények szerint aktívan segítve – nézték végig, amint a szerbek Srebrenicánál lemészárolnak pár ezer bosnyák civilt. Ilyen, illetve ennél sokkal durvább előzmények után kissé erős az UCK-t terrorszervezetnek beállítani – szerintem.

    A képen legalább egy terror-vezető látható. Ki az?
    A képen legalább egy terror-vezető látható. Ki az?

     

    Tény s való, Koszovót nem véletlenül nevezik a  szerbek bölcsőkjének, ebben sok történelmi igazság is van, elég csak a rigómezei csatát említenem. Az is tény, hogy a bő gyermekáldás miatt az albánok többségbe kerültek, és az elnyomó milosevicsi hatalom idején más kiutat ők sem láttak, mint elszakadni. Ahogy tény s való az is, hogy Hashim Thaci, aki most Koszovó elnökeként nyilatkozik, a forrongó időkben épp az UCK vezéreként tengette életét. Az sem kérdés, hogy az Európában közepes, vagy annál erősebb pozícióban levő albán maffia tevékenyen segítette az UCK-t, ez egyrészt nem meglepő, a történelemből sok olyan helyzetet ismerünk, amikor a nemzet védelmében az alvilág is megmozdul, másrészt akkor vizsgálni kéne az orosz segítséget is, amit a szerbek kaptak a balkáni háborúk egész ideje alatt. (Valamint a nagyon okos fegyverembargót, amellyel az okos és művelt Nyugat a szerbeket juttatta előnyhöz!)

    Összességében van egy, de leginkább kettő hamiskás üzenete a fenti hírnek: a “nemzetközi közösség” nevű absztrakt formáció hajlamos a megtámadott, külső hatások miatt védekezésre kényszerülők, és a támadó, agresszor közé egyenlőségjelet tenni. Hasonlót tapasztalhattunk Ante Gotovina kapcsán is, amikor a horvát tábornokot és az őáltala elkövetett állítólagos bűnöket a szerb népirtással egy lapon emlegették ezek az emberjogi mázba bújt absztrakt nemzetköziek. A másik üzenet hamiskás, vagy inkább kétszínű: Koszovót jónéhány ország mai napig nem ismeri el, mint független államot, köztük Románia sem. Koszovó önálló államiságának elismerése viszont azt jelentené, hogy igenis, jogszerű az, ha a demográfiai folyamatok miatt bekövetkező etnikai kicserélődés az állam felosztásához, a korábbi állam megszűnéséhez, és egy új megalakulásához vezet. Ez lenne a híres-hírhedt wilsoni elvek 21. századi változata? (Ghonzó)