Exkluzív – Csibi Barna a Kritiq.eu-nak: “jogom van a saját államhoz”

    Exkluzív – Csibi Barna a Kritiq.eu-nak: “jogom van a saját államhoz”

    SHARE
    Nem ma kezdte: Csibi Barna 2010-ben, Tusványoson, az Orbán Viktor és Traian Basescu közötti találkozó előtt (Kép forrása: Gandul)

    Amint arról portálunk is beszámolt korábban, a magyarországi Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) kezdeményezést nyújtott be egy választópolgár, amit az NVB hitelesített.

    A Váradi (közismertebb nevén: Csibi) Barna által benyújtott kezdeményezést hitelesítő határozattal szemben jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, ezt bírálta el mostani döntésében a Kúria. Magyarán: zöld utat kapott a kezdeményezés, ám még korán sincs vége az ügynek.

    A következő 120 napban ezer aláírást kell összegyűjteniük a kezdeményezőknek, ezeknek hitelességét a Nemzeti Választási Iroda bírálja el, ezt követően az NVB kikéri a Magyar Tudományos Akadémia véleményét. Az NVB ezután az MTA véleményét, és a hitelesített aláírásokat megküldi az Országgyűlésnek, amely dönt a honos népcsoporttá nyilvánításról.

    A kezdeményezésről, annak mibenlétéről magát a kezdeményezőt, Csibi Barnát faggatta a Kritiq.eu részéről Ghonzó faggatta.

     – Döntött a Kúria Magyarországon, és indulhat az aláírásgyűjtés, aminek egyik kezdeményezője is vagy: ismerje el a magyar jog nemzetiségként a székelyeket. Hogyan fogadtad a hírt?

    – 90 nap állt a Kúria rendelkezésére, azt ki is várták elég derekasan a döntéssel, a 88-ik napon tették fel a döntést a honlapjukra. Kellemesen csalódtam, meg voltam győződve, hogy politikai, azaz törvénytelen és igazságtalan döntés fog születni ebben a kérdésben (is).

     – Magyar, vagy székely? Van különbség? Ha igen, akkor a különbségek indokolják a különálló nemzetiségként való meghatározást?

    – Ja, ez nemzetpolitikánk szerintem legalapvetőbb kérdése. Ebben a kérdésben, vagy inkább a válaszban egy olyan 22-es csapdája is rejlik, mert ha én Székelyföldön magyarnak vallom magam, akkor jogilag egy kisebbséghez tartozó vagyok. Harcolhatok kisebbségi jogokért, odavetett koncért egy olyan Európában, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a kisebbségi kérdéseket az illető államok belügyének tekinti.

    Tehetem mindezt a demokrácia eszközeivel, azaz reménykedhetek, hogy MEGGYŐZÖM a román parlamentet, hogy szavazzanak nekem is jogokat. Nekem van 6%-om, nekik 94%. És mi ezt járjuk, mint a bolondok, 27 esztendeje. Közben 600000-el csökkent Erdélyben a magyar anyanyelvűek száma, ilyen drasztikus és folyamatos demográfiai romlás még a II. világháború idején sem volt tapasztalható. A sokat hangoztatott székelyföldi magyar autonómia is, egyébként, egy ilyen elméleti jog, amit ki kéne a jövőben harcolni, tehát ilyen jog, erre vonatkozó törvény gyakorlatilag nincs.

    Ha azonban székelynek vallom magam, akkor nép vagyok, mivel nincs anyaországom, és a nemzetközi jog, az egy nép, egy állam elve alapján JOGOM VAN A SAJÁT ÁLLAMHOZ, ahogy ezt az utóbbi idők nemzetközi eseményei is igazolták, Koszovó, Donyeck, Lugansz, Krím, Skócia, Kurdisztán, Katalónia esetei. Ez a jog egyébként a népek önrendelkezési joga, minden állam létezésének alapjoga, egy létező és kimondott, írásban rögzített és minden egyes ENSZ tagállam által elfogadott, jóváírt nemzetközi jog.

    Tehát a kérdésben a magyarként nem létező jogalapú igényekért folytatott szélmalomharc, és közben a demográfiai apadás, azaz a biztos nemzethalál vagy a székelyként az önállóságért, a szabadságért, őseink igaz útjának követéséért való, amúgy meg kőkemény nemzetközi jogi alapokon nyugvó küzdelem között választhatunk. Ez mindenkinek saját döntése, én az enyémet meghoztam.

     – Létezik-e székely identitás, amely annyira markánsan elkülönül a magyartól, hogy indokolttá válik a székely nemzetiség jogi meghatározása?

    – A kulturális identitás, a külsőség jelen végveszélyben egyáltalán nem nyom a latban. Egyébként én nem is észlelek a székelyek és a magyarok között kulturális különbséget. Ami azonban életbevágó, az a politikai identitás. Nekünk, s ezt a magyarok is meg kell értsék, létfontosságú a székely politikai identitás, mert így tudunk, jogszerűen és lehetőleg a legkisebb súrlódásokkal, de megszabadulni a román állam fennhatóságától.

     – Amennyiben összegyűl a szükséges számú aláírás, és a Parlament is elfogadja, azaz bekerül a törvénybe, hogy a székelyek önálló nemzetiségnek számítanak Magyarországon, akkor nem érzékeled úgy, hogy ezzel a székelyeket kvázi leválasztottad a magyar nemzettől?

    – A magyar nemzet fogalma jogilag a magyar állampolgárok összességét jelenti, etnikumtól függetlenül. Ez az állítás, illetve megfogalmazás tehát logikailag helytelen. Érzelmi szempontból pedig én magyar állampolgárnak, a magyar hazára esküdtem fel, azt soha nem fogom megszegni. Hál’ Istennek a magyar jog is ad lehetőséget nemzetiségi identitás fejlesztésére és kibontakoztatására, ez a székelyeknek is jár, nemcsak a románoknak, szlovákoknak, szerbeknek, horvátoknak ésatöbbi. Ha őszinte akarok lenni, mi a magyar államhoz a hűségünket a történelem során a kiontott vérünkkel bizonyítottuk, ellentétben az előbb felsorolt etnikumokkal, akik a történelem során gyakorlatilag mindig a magyar állam ellen léptek fel.

     – A politika szinte egyöntetűen ítélte el kezdeményezéseteket. Erdélyben, civil szervezetként eddig a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) volt hivatott a székelyek, azon belül a székely autonómia érdekeit képviselni. Személyeteken belül konkurenciát kapott az SZNT?

    – A politika az erdélyi magyar és a székely nép tartós elbutulásában és félrevezetésében érdekelt. Megkockáztatnám, hogy hosszú távon a teljes kipusztításunk a céljuk, mert a társadalmi folyamatok így, ebben a formában oda vezetnek, és ez simán kimutatható csak a népszámlálási eredményekkel, de akkor még nem beszéltünk a települések masszív elrománosításáról, a napi szintű hátrányos megkülönböztetésről, a megaláztatásról, és gyarmati létünk gazdasági összefüggéseiről sem. Mivel pedig a jelenlegi politikai “elit” ennek a folyamatnak a fenntartására törekszik, szerintem a fenti állítás, hogy ez az elit a kipusztításunkban érdekelt, ez valós.

    A Székely Nemzeti Tanács sajnos nagyon eltért az eredeti Dr. Csapó József féle elképzelésektől, látszatcselekvésekkel altatja a székely társadalmat. Jobb híján már ilyeneket találnak ki, hogy imádkozzunk az autonómiáért. Ezen már lassan a gyerekek is csak kacagnak a mai világban. Egyértelműen konkurrenciális a viszonyunk. Ha azonban a Székely Nemzeti Tanács visszatér az eredeti elképzelések medrébe, azaz összehívja a Székely Nemzetgyűlést, amelyre felhatalmazást adott neki a Ditrói Székely Nemzetgyűlés, és visszatér a székely identitáshoz, akkor mi, radikális székelyek, elismerjük a székelyek közképviseleti szervének.

     – Az autonómia értelmét, lehetőségeit folyton megkérdőjelezed, ha jól értettem számodra a különálló, teljesen szuverén székely állam a cél. Reális ez?

     – Az életünket úgy tudjuk normálisan, emberi módon leélni, ha a törvények vezetik azt. Ugyanez érvényes a politikára is. Autonómia? Melyik törvény írja elő? Valljuk be, nincs ilyen törvény, és a demokrácia szabályai szerint, 6%-nyi szavazattal 94% ellenében, SOHA NEM IS LESZAz önrendelkezési jog viszont leszögezett és jóváírt nemzetközi jogi alapjog. Románia például 1974-ben írta jóvá. Következésképpen, egy olyan, ideális világban, ahol a jog és a törvény uralkodik, egyértelműen a másodiknak vannak nagyobb esélyei. Nekem a világképem pedig egy ilyen világkép, én ebben hiszek.

    Így kezdődött: Székely Függetlenségi Menet (Kép forrása: Csibi Barna archívuma)
    Így kezdődött: Székely Függetlenségi Menet (Kép forrása: Csibi Barna archívuma)

    Hogy reális-e a székely állam, mint politikai célkitűzés? Szerintem kérdezd meg azt a 7,5 millió katalánt, akik éppen most kiáltották ki a Katalán Köztársaságot, kérdezd meg a skótokat, akik szintén szavaztak, igaz, akkor nekik elmaradt a független állam kikiáltása, de csak azért, mert ők nem akarták.

    Itt, Kelet és Nyugat ütközőzónájában, a harmadik évezred hajnalán, egy kis ügyességgel nagyon szépen ki fogjuk magunknak lavírozni a saját államot. A születendő székely állam pedig mintául fog szolgálni a világ országainak államszervezés szempontjából, csodájára fognak járni, és utánozni fogják.

     – Megoldás-e a különállás-formák (székely állam, autonómia) erőltetése egy olyan világban, ahol a globalizáció okán minden mindennel, és mindenki mindenkivel összefügg? Milyen gazdasági esélyei lennének egy székely államnak?

     – Egyelőre a világon a legmagasabb szintű, hivatalosan elismert közigazgatási egység az állam. Tehát nekünk olyan kell, mi egy olyanban látjuk biztosítottnak a saját jövőnket, és főleg a kultúrális örökségünk, kiemelten a nyelv, írásmód és organikus világképünk fennmaradását. Gazdasági szempontból pedig, ha annyira életképtelenek volnánk, mint amennyire azt sugallja a politikum, akkor mégis MIÉRT RAGASZKODIK annyira hozzánk a román állam? Jóindulatból? Kétlem. Termőföldünk van, erdőnk, hegyünk, völgyünk, tiszta folyóink, levegőnk van. Sónk van. Eszünk van. Ha mi írtuk a tatárlaki korongot 7000 évvel ezelőtt, hidd el, most is megleszünk. Egy biztos, az Európai Unióhoz annyira nem fogunk ragaszkodni, hogy a kedvükért ne tekintsünk az Eurázsiai Unió felé.

    Ha pedig a románok nagyon ellenségesek lesznek, akkor a székely állam egy autópályával fog Magyarország felé nyitni Erdély magyarlakta településein keresztül. A románok hamarabb fogják látni a székely autópályát, mint a sajátjukat, azt garantálom.

     – A magyarországi pártok hogyan fogadták kezdeményezéseteket, milyen visszajelzéseket kaptatok? Különös tekintettel az önmagát legradikálisabbnak mondó Jobbiktól?

    A Jobbik elég kiábrándítóan viszonyult, azaz: sehogy! Nem jöttek el a Székely Függetlenségi Menetre júniusban, Gyöngyösi a minap azt mondta, hogy a függetlenségnek nincs realitása, csak az autonómiának. Ezzel nem tudunk mit kezdeni. Viszont felvállalt a MIÉP, és nyíltan mellénk állt.

     – Amennyiben összegyűl a szükséges számú határozat, és az Országgyűlés elé kerül az ügy, akkor milyen esélyeket látsz arra, hogy a Parlament meg is szavazza?

    – Teljesen őszintén, abszolút reális esélyt látok, hogy megszavazza. A hunok ugyanilyen kezdeményezését ugyan elbuktatták, de mi nem a hunok vagyunk. Egymillió emberről beszélünk itt, azonnal levetetjük a parlamentről a székely zászlót, és megtiltjuk, hogy a székely himnuszt énekeljék, ugyanis ezek a MI kulturális jegyeink, akár perelünk is értük, és ha elbuktatja, abba bele fog bukni a kormány, ha viszont átengedi, az még minimum nyolc év kormányzást jelent neki.

    Kritiq.eu