Ferencz Mari trió – Mediawave

Ferencz Mari trió – Mediawave

SHARE

Az idei Mediawave Nemzetközi Filmfesztiválon számos érdekes hangzású, kellemes hangulatot teremtő együttes lépett fel, köztük a Ferencz Mari trió is.

Mari neve ismerősen csenghet a vásárhelyiek körében (és nem csak). A számtalan érdekes program mellett, melyet a fesztivál kínált, szerencsére sikerült egy rövid interjút összehozni.

Mesélj egy kicsit az együttesről! Kikkel zenélsz?

Amikor ezt a fellépést elvállaltam csak a zongorista volt meg és a dobos. Úgy indult, hogy ötön leszünk, jött volna még egy külön basszusgitáros és egy szaxofonos srác. Ők most készülnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ami egy kemény felvételi, ezért megegyeztünk, hogy akkor ezt most kihagyják. Így maradtunk hárman, Iszlai Tamás a dobos és Csaba László a zongorista.

Iszlai Tamással még Vásárhelyen az egyetemen ismerkedtem meg és nagyon szeretek vele zenélni. Mivel az egyetemen kötelező volt a kórusgyakorlat, ezért nagyon sokat vezényeltem én azt a kórust, amiben ő énekelt. Most így, amikor duóban zenélünk például, vagy az együttessel is akár, a csávó már abból tudja,hogy én mit akarok, hogy a kezemet megemelem, vagy a szemöldököm felhúzom, már a mimikámból tudja, hogy mi következik.

Hogy érzed, a tegnapi fellépés hogyan sikerült?

Jól. Nagyon izgultam, mert első fellépés volt, de a tőlünk telhetőt megtettük, úgyhogy én örvendek.

Semmire nem számítottam. Van az az állapot, amikor annyira nem tudod, hogy milyen lesz, hogy csak arra gondolsz, majd valami lesz belőle.

Fotó: Balogh Attila

A jövőre nézve mik a terveitek? Esetleg egy új lemez?

Örülök,hogy megkérdezted. 7 dalt írtam meg eddig, hat van kidolgozva, dehát most már a hetedik is meg van írva, úgyhogy egy próba és kidolgozzuk a fiúkkal. Vagy felvesszük mind a hetet, vagy kiválasztunk négyet-ötöt, hogy egy kislemeznyi anyag legyen, amit nyáron szeretnénk felvenni. Valószínűleg az lesz a kislemez neve, hogy ’’Türkizkék’’ .

Miért pont türkizkék?

Hááát, az egy szép szín. Egyszerre van benne szomorúság és remény, egyszerre van benne  hideg és meleg, egyszerre van benne minden. Sok minden, ami így összefoglalja ezeket a dalokat. Körülbelül mindegyik szám egy különböző csávóval a sztorim. Nem feltétlenül szerelmi bánat, hanem csak egy kapcsolat, ami valamilyen volt. Van olyan, aki megérdemelt két dalt. Van olyan is, ami csak úgy jött, nem kötődik konkrétan semmihez. A ’’Fürdőszoba blues’’ az arról szól, hogy lefekszem a vízszerelővel. Ez igazából nem történt meg. Valójában a zuhany alatt énekeltem és a szomszéd elkezdett dörömbölni. Mondjuk nem azért dörömbölt, mert én énekeltem, abbahagytam és továbbra is folytatta, úgyhogy valószínűleg kopácsolt ott valamit. A többi dal viszont konkrét személyekről szól.

Ők tudni fogják, hogy róluk van szó, ha meghallják?

Ezen gondolkodtam én is. Lehet küldök nekik dedikált példányt majd. Hát, az egyik biztos tudni fogja. De olyan is van, aki biztos nem fog rájönni. Benne se hagyott olyan mély nyomot, meg bennem sem. Semmiképp sem volt negatív élmény, csak maga az egész hangulat megihletett. Éreztem, hogy egyszerűen muszáj kiírjam magamból. Igazából ezek a kedvenceim, amikor leülök és megírom. Nem a teljesen végleges formában általában, de úgy 80 százalékát. Utána már csak csinosítgatom.

Ha nyáron meglesz a kislemez, akkor októberben tartanánk egy lemezbemutató turnét.