A karácsonyfa szerepe napjainkban

    A karácsonyfa szerepe napjainkban

    SHARE

    A következő pár sorban röviden belepillantunk a karácsonyfa történelmi hátterén keresztül elemeinek szimbolikájába, valamint mai helyzetébe.

    A gondolatmenet elindítója az a jelenség volt, hogy a környezetemben már jóval karácsony előtt megjelentek a karácsonyi díszek és természetesen egy halom egymástól különböző karácsonyfa. A parkban feldíszített köztéri fenyőtől kezdve, a csupasz, áruba bocsátott fenyőkön keresztül, az aránytalanul kicsi műanyagfenyőkig, minden formájával találkoztam. Ennek okán vetődött fel bennem a gondolat, hogy a manapság állított karácsonyfáknak nem lehet ugyanaz a szerepük, mint az ezelőttieknek.

    Néhány forrás szerint középkori szokás volt, hogy egy fiatal fát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz. Más források szerint viszont 1536-ban Luther Márton állított gyermekének először karácsonyfát. Viszont olyan verzió is létezik mely szerint a karácsonyfa elődje a karácsonyi piramis.

    A német hiedelemvilág egyik elképzelése szerint a téli napforduló idején a halottak szellemei kiszabadulnak.

    Előlük úgy menekülhettek meg az emberek, ha az örökzöld fák alá húzódtak. A pogány hagyományokban a házat kívül-belül örökzöld ágakkal díszítették, aranyozott diót, almát, mézesbábot akasztottak rá. A 20. század elején terjedt el igazából a karácsonyfa-állítás, egyre többen díszítettek fel egy kis fát vagy ágat a téli ünnepek közeledtével.

    Ezek alapján úgy tűnik, hogy a karácsonyfa-állítás sok más szokáshoz hasonlóan régi, kereszténység előtti szokásokból és hagyományokból alakult ki, amely a kereszténység megjelenésével természetesen nem megszűnt, hanem beépült. A formai elemei megmaradtak, bár új értelmezést kaptak. Ezt mi sem támasztja alá jobban, mint a fán megjelenő díszekre ráaggatott szimbolikák.

    Első példaként kezdeném egy kisvárosi család helyzetével (saját szituációmból is kiindulva), ahol a karácsonyfa a szokás és a kisgyerekek miatt állítódik. Jobban megnézve viszont mégsem csupán ezeket szolgálja, hanem úgy díszítődik, hogy az “minél többet mutasson”. Ha ismerősök, rokonok érkeznek, vagy ha felkerül egy fotó valamelyik közösségi oldalra, a fának díszesnek és gazdagnak kell lennie, különben rossz fényt vet a családra. Sőt, mint néha elhangzik, az épp aktuális divat színeiben kell pompáznia. Ezen a fán a gömbök már rég nem az édenkert almáira vonatkoznak, a tetején a csillag nem a betlehemi történetre próbál emlékeztetni. A díszek sokkal inkább csak megszokásból olyanok amilyenek.

    Fontosságuk inkább a látványértékükben, mennyiségükben és árukban rejlik, mintsem a szimbolikájukban.

    Ehhez hasonlóan a köztereken megjelenő fák szintén egy másik mondanivalót kaptak. Ez a ráébredés bennem először az egyik budapesti plázában fogalmazódott meg. A karácsony még hónapokra volt tőlünk, ott viszont már díszelgett egy hatalmas, emeleteket átívelő fenyő. Díszei pedig a számtalan, korunk legújabb elektronikai eszközeiről készült, nyomtatott fotók voltak [digitális táblák, kamerák, telefonok, számítógépek]. Ez a karácsonyfa az előző példához hasonlóan szintén az anyagi értékekről beszél, viszont egy másik céllal. Az anyagi javak fontosságára utal és vásárlásra hívja a pláza látogatóit. Azáltal, hogy mindezt egy karácsonyfán keresztül mondja, azt az érzetet kelti, hogy ezeknek kötelezően helye van a mi fánk alatt is karácsonykor. Ebben az esetben a karácsony és az ünneplés már csupán látszólag kapnak hangsúlyt. Ez a fa sokkal inkább az ajándékozásról és az anyagi örömökről szól.

    Az ünnepi fának a díszei, anyaga, de  annak társadalmi szerepe és funkciója is egyszerre változott elterjedésével. A kezdetekben az ünnepi hangulat fokozását szolgáló karácsonyfa, ahogy egyre jobban elterjedt úgy veszítette el a vallásos kötődését. Egyre inkább alakult át egy kötelező ünnepi eszközzé, ezáltal egy anyagi helyzet, valamint társadalmi státus megmutatására szolgáló felületté vált.

    A személyes benyomásom az, hogy a karácsonyfa ma már sokkal inkább egy önmagáért létező látványeszköz. Pontosan, mint egy drága autó, vagy mint egy sokemeletes ház. Még ismerjük eredeti szerepét, de a mai esetek túlnyomó részében teljesen más dologról beszél, mint kialakulásakor.

    Vatány Szabolcs, a szerkesztőség által formázott írása,
    Kritiq.eu