Kelemen: Az európai elithez, az Unióhoz és a NATO-hoz csatlakozó eminens diák,...

    Kelemen: Az európai elithez, az Unióhoz és a NATO-hoz csatlakozó eminens diák, Románia, az elmúlt tíz évben ellustult

    SHARE

    Az európai elithez, az Unióhoz és a NATO-hoz csatlakozó eminens diák, Románia, az elmúlt tíz évben ellustult, elkanászodott a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása tekintetében – hangsúlyozta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök csütörtökön Bálványosfürdőn, a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban című konferencián mondott köszöntőbeszédében.

    Az erdélyi közösségek helyzetét az európai kisebbségek szempontjából értékeljék, hazatértük után is emlékezzenek arra, hogy ami jó a kisebbségeknek, az jó kell hogy legyen a többségnek is – kérte az Európa Tanács 47 tagállamának helyi és regionális önkormányzati képviselőitől Kelemen Hunor.

    ‘Segítsenek abban az erőfeszítésünkben, hogy békés és biztonságos otthont teremtsünk, olyan országot, ahol az etnikai identitásunk megőrzése nem kerülhet veszélybe. Az a célunk, hogy Erdély a nemzetközi porondon is látszódjon, hallassa hangját, hogy az Európa Tanács ajánlásait kötelező érvényű jogalkotássá tegyük’ – tette hozzá.

    Kelemen rámutatott, 100 éve annak, hogy a magyar közösség többségből kisebbség lett, ami azért sem ad okot az ünneplésre, mert az 1918-as egyesüléskor a nemzeti kisebbségeknek tett ígéretek betartása még mindig várat magára.

    ‘Ezért nem az elmúlt évszázadra vetjük tekintetünket, hanem az előttünk levőre, hiszen a jövőt akarjuk építeni. Érdekünkben áll, hogy Románia egy erős, fejlett, modern állam legyen, amelyben békében, biztonságban és kölcsönös tiszteletben élnek az őt alkotó közösségek’ – emelte ki Kelemen Hunor.

    A szövetségi elnök arról is beszélt, hogy a román diplomácia által összeállított háttéranyagokban az áll, hogy a kisebbségi kérdést Romániában mintaszerűen megoldották.

    ‘Nem könnyű ebben a helyzetben a magunk igaza mellett érvelni, amikor a nemzeti kisebbségeket egyesek, a román diplomácia a konfliktus forrásaként jelenítik meg, és állítják róluk, hogy a destabilizáció veszélyét hordozzák magukban. Ugyanakkor meg azt olvasni Romániáról, hogy a kisebbségi kérdést itt megoldották – azaz tulajdonképpen nincs is.

    Másképpen: nincs kisebbségi kérdés, de az, ami nincs, az destabilizációnak látszik’

    – tette hozzá.

    Van nemzeti kisebbségi kérdés Romániában – nyomatékosította Kelemen Hunor, aki beszédében arra is rámutatott, hogy az európai elithez, Unióhoz és NATO-hoz csatlakozó eminens diák, Románia az elmúlt tíz évben ellustult, elkanászodott.

    ‘A törvények egy része meg sem született, amit meg elfogadtak, sokszor nem tartják be. A kulturális autonómiáról szóló törvénytervezet több mint tíz éve a parlament előtt áll, de még mindig nem volt politikai akarat annak elfogadására a többség részéről. Vagy itt van például a restitúciós törvény, amelynek be nem tartása a magántulajdon szentségéről, illetve esetünkben az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról szól. De említhetem a szabad nyelvhasználat korlátozását, az anyanyelvi jogok megsértését, politikai vezetőink zaklatását vagy a magyar nyelvű oktatás körüli folyamatos anomáliákat is – ezek mind a már elfogadott törvények súlyos megsértését jelentik. A legtöbb helyi önkormányzatban, ahol egyébként az állampolgárokat érintő legfontosabb döntéseknek kell születniük, még mindig elutasításra talál a kisebbségi közösségek anyanyelvhasználata’ – sorolta a szövetségi elnök.

    Kelemen szerint a magyarok könnyen bűnbakká válnak, amikor a román politikai elit éppen kudarcot vall.

    ‘A társadalmi békéhez többszörösen is hozzá tudnak járulni a magyarok, mint ahogyan hozzájárultak akkor is, amikor Románia az euro-atlanti integráció előszobájában állt, egyrészt tudásunkkal, munkánkkal, adóinkkal. A romániai modernizációnak, innovációnak Erdély a bölcsője. A középkori kézműves céhektől a 19. század ipari forradalmán át Erdély volt e térség húzóereje évszázadokon keresztül. Harmadrészt pedig az erdélyi magyar közösség hídszerepet játszik Románia és Magyarország között. Ennek gazdasági és kulturális előnyei nehezen becsülhetők’ – mondta az RMDSZ elnöke.

    Összegzésként felelevenítette azt is, hogy a szövetség idén az európai színtérre is kilépett, a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel pedig a kisebbségi jogok védelmének európai éllovasa lett. ‘Azért harcolunk, hogy az MSPI az uniós törvényhozás része legyen, ily módon arra kötelezve a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségek jogait. Ehhez persze szövetségesekre van szükségünk, erős szövetségesekre’ – összegzett Kelemen Hunor.

    AGERPRES