Kettős mérce: ’56 gyalázása mehet, a holland diplomata hülyesége nem

    Kettős mérce: ’56 gyalázása mehet, a holland diplomata hülyesége nem

    SHARE
    Kép forrása: Kettős Mérce

    Tavaly novemberben a Kettős Mérce blogja írta meg először, hogy az orosz közmédiában is megjelent hír szerint az 1956-os magyarországi forradalmat és szabadságharcot CIA-s náci puccsnak állították be.

    Most is a Mérce vette észre a különbséget a hollandokkal szembeni keménykedés, és az oroszok szembeni majdhogynem megalázkodás között, alább a teljes cikk.

    Amikor Putyinék alázták 56-ot, akkor nem volt olyan hangos a kormány, mint most, amikor a hollandokkal lehet balhézni

    Péntek óta azon pörög a magyar közvélemény nagy része, hogy Hollandia nagykövete távozó interjújában korruptnak nevezte a magyar kormányt, és kommunikációját a terroristák logikájához hasonlította. A kormány visszahívta a magyar nagykövetet, és kijelentette, hogy bocsánatkérést vár el Hollandiától.

    Tavaly novemberben azonban egy hasonló ügyben nem volt ilyen erős a magyar külügy. Akkor a Mérce írta meg elöszőr, hogy a Putyin kezében lévő állami tévé külön műsort készített arról, hogy az 56-os forradalom CIA-s náci puccs volt a törvényes szovjet bábállam ellen. A teória még az orosz állami tévé híradóját is megjárta.

    Vajon melyik sértőbb az országra nézve, ha az egyik legfontosabb történelmi eseményünket alázzák meg, terjesztenek róla hazugságot, vagy ha egy másik ország a kormányunkat támadja? Egyébként a korrupciót tekintve mindenképp alappal, de a retorika logikáját tekintve se alaptalanul.

    Mégis, akkor csupán annyira futotta a magyar külügytől, hogy bekérette az orosz nagykövetet, és tiltakozott, vagyis ebben se lehetünk biztosak, mert az orosz nagykövet szerint nem volt tiltakozás, és nem hivatalos, hanem baráti beszélgetés zajlott le Szijjártó és közte.

    Fontos megjegyezni még azt a különbséget, hogy – hiába szajkózza ezt a kormánykommunikáció – Hollandia nem a magyarokat, és nem az országot, hanem csupán a kormányt kritizálta, míg Putyinék a magyar nép egyik legfontosabb történeti emlékéről hazudoztak. Persze nyilván az is különbség, hogy az egyik esetben egy hivatalos, az országát képviselő diplomata szólt be a magyar kormánynak, míg a másik esetben csupán egy diktátor kezében lévő, és kézivezérelt televízió munkatársai tették ezt.

    Azért fontos erről beszélni, mert így válik láthatóvá az önérdek a magyar kormány kommunikációjában. Putyinnal jóban akar lenni a kormány, tőle vár támogatást, hiszen ő egy autoriter rezsimet vezet, amit nem érdekel a kormány korrupciója és Magyarország egyre inkább pártállami berendezkedése, míg Hollandia az EU tagja (Magyarország szövetségese a NATO-ban, vagyis adott esetben Putyinékkal szemben), és demokráciaként kritizálja Magyarországot.

    A kormány itt is azt a sémát követi, hogy ő kritizálhatatlan, és csak ez számít a külügyben. Nem a magyar érdekek, nem a magyar emberek érdeke, hanem a kormány érdeke. És éppen így kerülünk egyre közelebb Putyinhoz, és így hűl a viszony a nyugati szövetségesekkel.

    A putyini alázás és a holland kritika közti különbség teljesen jól festi fel, hova halad jelenleg Magyarország, milyen jövőt választ a kormány, mit akar elérni a kormányzásával. És leginkább azt, hogy hogyan írják felül a kormány érdekei a magyar nép érdekét.

    Jámbor András

    Forrás: Kettős Mérce blog

    (Kritiq.eu)