Vass Levente levelét megírta, mi sírtunk a röhögéstől

    Vass Levente levelét megírta, mi sírtunk a röhögéstől

    SHARE

    Az jó magyari szokás szerint az RMDSZ marosvásárhelyi képviselői által elkövetett kisebb fajta nemzetárulásos jelleggel elkövetett bakira reagált a másik magyar párt, az EMNP elnöke is. Ez önmagában nem lenne sem furcsa, sem elgondolkodtató, a pannóniai kuruc-labanc logikára áthangolódó erdélyi magyar közéletnek ez nagyon is kell, mint üveges tótnak a hanyatesés, ahogy nagymamám mondotta volt.

    Ami azonban ezután következett, az már az EU-ból önmagukat kibrexitelő angol abszurd humor kategóriába is jó eséllyel indulhat az aranyéremért. Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei vezéregyénisége, ugyanis védelmébe vette a magyarellenes hisztériában oly jól teljesítő PSD-s Sergiu barátait, akik jelesül neki is párttársai, és hivatalos Facebook-oldalán tette közzé Szilágyi Zsoltnak címzett válaszát, és mi ezt most mondatonként elemezzük, mert a politikai kommunikáció oly modern, és műfaji határokat feszegető példájával találkoztunk, hogy azt félmillió illiberális sem tudja összehozni, legyenek akármennyire Dugin-tanítványok.

    Már a nyitómondat is szöget üt a gyanútlan olvasó fejébe:

    A marosvásárhelyi alpolgármester-választástól olyan távol van az EMNP-elnök, mint Makó Jeruzsálemtől.

    Azontúl, hogy a Kolozsváron székelő Szilágyi Zsolt mennyivel van távolabb Marosvásárhelytől, mint Makó, vagy éppenséggel Jeruzsálem nem is tudtunk foglalkozni, ugyanis meggyőződésünk, hogy egy sokkal rejtettebb, dadaista művészeti hagyományokat a közösségi oldalak modernitásával finoman komponáló Vass valami mást akart itt mondani – mire gondolt a költő? –, különben miért illusztrálta volna a Makóval és Jeruzsálemmel indító cikkét egy horvát tengerparti város, Split képeslapjával.

    vass_levi1

    A gyönyörű adriai kéket állítaná szembe az egyre fakóbb erdélyi magyar ződdel? Esetleg a kurucok barnaveszedelméről akart ily kontrasztosan szólni? Talány, hogy mire gondolhatott a költő, és ez még korántsem a vége.

    A POL által felelőtlenül kezdeményezett alpolgármester-választás arra kényszerített, hogy az eddig alkalmazott üres alpolgármesteri székek politikája helyett RMDSZ-es magyar alpolgármestert javasoljunk és szavazzunk meg. „

    Mint az Eldiből vásárolt perecet, úgy ízlelgettük ezt a fogalmat: „üres alpolgármesteri székek politikája”. Marosvásárhely magyarságának 99% nem is tudta, hogy létezik ilyen elhatározás, és ezt politikának hívják, de mindegy, nem tudunk mi a verbális maszturbálás Olimpüszára feljutni, földi halandóknak ez lehetetlen, így inkább e kijelentés másik részével foglalkoznánk: kényszerítette a POL az RMDSZ-t, hogy az magyar és RMDSZ-es alpolgármestert állítson?

    WTF?

    Itt, most többen is megálltunk egy pillanatra, és telefonon hívtuk a POL központját: igaz-e, hogy Vass Levente átigazol a POL csapatába. Mivel nem, így nem tudunk másra gondolni, mint arra, hogy az Azomuresből érkező gázszivárgás freudi pszichózist generált közösségünkért sokat szenvedett képviselőnkben, -ból, ba, valamint -be, hogy tartsuk a dadaista jó irányt.

    “Ha az RMDSZ nem állít saját jelöltet és egyetlen más politikai alakulat jelöltjét sem támogatta volna, akkor első körben egyik párt sem szerezte volna meg a fele plusz egy szavazattöbbséget.”

    Ha én nem megyek ki játszani, és téged sem engedlek ki játszani, akkor hányan leszünk a játszótéren?

    “A törvényes előírás szerinti második körben a legtöbb szavazatot megszerző jelölt lett volna az alpolgármester: jelen esetben a PNL jelöltje, hiszen ők a helyi tanács második legnagyobb frakciója.”


    Mennyi az annyi, amikor KÉT alpolgármesterről van szó, így már a fele plusz egy az mennyivel kevesebb, mint az a 13, ami a POL-al együtt van, és a 13 most szerencsétlen szám, mivel kevesebb, mint a 23 (az összes tanácsos száma) fele?

    Hiába jártam matek-fizikára a Bolyaiba, nem értem, hacsak nem a maradék számok halmazán számoljuk ezt a koncepciót., Így viszont világos lenne: ennyien maradtunk, és ezt tudjuk/tudtuk produkálni, különösen, ha mást nem is engedünk oda azok közül, akik maradtak, és kimaradtak. Az viszont tény, Marosvásárhelyen, Bolyai városában újfent igazolták a nem euklideszi demokrácia (az antik görögöktől messze eső demokráciafogalom) létezését: a párhuzamos politikai síkon futó szereplők találkoznak, igaz nem a végbélben végtelenben, hanem a vendéglők homályában, zsíros kis közpénzelosztásokért, a 13 pedig nem fele a 23-nak, annál jóval kevesebb. Na ja, persze. (Lásd még: Iliescu, és az eredeti demokrácia!)

    “Az elmúlt napokban tapasztalt félretájékoztatás és vehemens támadások utólagosan is azt bizonyítják, hogy helyesen döntöttünk az alpolgármester-választással kapcsolatban és fenntartjuk ezt az álláspontunkat.”

    Arra azért nem vennék mérget, hogy ebben a mondatban meghúzódó ok-okozati összefüggéseket mindenki érti és elfogadja, különösen úgy, hogy az ok-okozati összefüggések elemi összetevője, a logika hiányzik belőle. Ám az is tény, hogy az RMDSZ első hivatalos avantgárd közleményét olvassuk, így ne várjunk tökéletest, de biztassuk a fijúggat, lehet ezt jobban is.

    Például így:  Magyarok! Ventilátoros burgermixerközpontban levegőtúl huzatos szoknyafodrok játszanak szemeinkben, ne hagyjuk tündöklésüket kalap alá venni!

    Ennek sincs semmi értelme, de legalább vagány!

    “Ha szándékainkkal ellentétben, egy párt alpolgármestert akar állítani, akkor a napirendi pont beterjesztése előtt, de legalább tanácsülést megelőzően szerzi meg a kritikus többséget és nem utólag siránkozik a tárgyalási vagy politikai képtelensége miatt.”

    Értjük mi ezt, hogyne, nagyon is: kenyeret az Eldi kenyérbótból, magyarságképviseletet az RMDSZ magyarságbótjából, bátorságot, gerincet pedig a vakmerő lovat áruló cigánytól vegyünk – ez a dolgok rendje!

    “Nem örvendünk, hogy ha nincs táblaügy, szoborügy éppen napirenden, akkor politikai frusztrációk osztják meg a marosvásárhelyi magyar közösséget, olyan körülmények között, amikor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy arról a pártról beszélünk, aki ígérete ellenére a kvórumot biztosította a város költségvetésének a megszavazásánál.”

    Csak szólunk: táblaügy, kétnyelvűség, szoborügy stb. már évek óta frusztrálja közösségünk, napirendi szinten. Kár, hogy Ön ezt csak négyévente veszi észre.

    – Ghonzo –

    Kritiq.eu